Előző bejegyzésemhez. a végét átírtam bácsiról-nénire:-)
Érzés, tudás tiszta méze
gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe;
betűk hordták: ők a mi
lelkünk aranyméhei.
Züm-züm, rétet, virágot,
bejárták a nagyvilágot,
s ma mint hála, mint kiáltás
csordul szívünkből az áldás:
"Éljen tanító néni!"
Szabó Lőrinc: Köszöntő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése