Újév első varrásai

Rózsaszínben látom a világot:-) Elhatároztam(sokadszorra), hogy feldolgozom azt az irdatlan anyag fecnit, ami a dobozaimban fellelhető.Először a rózsaszín anyagok kerültek a kezem ügyébe. Nem tudom miért, hisz nem igazán az én a színem. A végeredmény viszont tetszik:-)

 A másik párna Ádinak készült a szülinapjára. Kék mániás.

Adventi napok

Először is szeretnék mindenkinek békés, boldog Advent vasárnapot kívánni. Ezekben a a napokban nem túl sok időm van a blog felé járni, lefoglal a készülődés, a meglepik készítése. 

Megszeretném Nektek mutatni a mi Adventi naptárunkat. A lényeg nem a naptárban van, azt már nagyon régen varrtam Ádinak. Ha megfigyelitek a számoknál papírok vannak bedugva. Térképek. Most senkit nem sokkolnék a rajzaimmal:-)) Minden reggel felkötök egy kis térképet, és Ádi  elindul keresni. Mind a ketten nagyon élvezzük:-) És imádom, ahogy az izgalom sugárzik az arcáról, szinte teljesen mindegy mit talál.

Az idén elég minimál lett a koszorúnk, de szerencsére a családnak tetszik így.

Az Adventi sütihez, mézeskalácshoz pedig van ám egy kis segítségem:-))

Legdrágább kincsem

Tábor

Holnap kezdődik a focitábor. Oda nem lehet csak úgy menni! Focis séró, stopli cipő:-)

Szabadnap

Reggel besütött a nap, egyenesen a "kristály gömbömre". Ettől olyan jó kedvem kerekedett, hogy muszáj volt egy kicsit fűznöm.-) Eredetileg szerettem volna egyből egy medált is fűzni hozzá, de sajnos arra már nem jutott időm. De befogom pótolni!

 

Közben Ádi készített még tökös mécsestartót. Nagyon bejön most neki :-)

Aztán pedig kimentünk egy kicsit levelet szedni. Illetve volt aki szedte, volt aki hempergett:-D

Farsang

Idén fiacskám magához illő jelmezt választott:-)

Az idei év első varrása

.. egy táska, kérésre. Egy kedves ismerősöm meglátta az én macis táskám, és szeretett volna hasonlót. Na, ez az eset amikor olyannak indul, és teljesen más lesz:-)

Mivel betegek voltunk, tegnap kaptunk csak bizit.Nagyon jó lett így elsőre:-) Ádit kiválasztották testnevelés tehetség gondozásra. Sajnos nem a szeretett Péter bácsi fogja tartani a külön órákat. A kiválasztott tanár nénit nem nagyon szeretik a gyerekek. 

Közben készül nekem egy határidős borító. Jobb későn, mint soha:-) És a Lizzie Kate-es januárom is.

Legdrágább kincsem

7 éves lett:-)

Mielőtt Anya lettem főzhettem magamnak meleg ételt, ruháim nem voltak pecsétesek, nyugodtan telefonálhattam.

Mielőtt Anya lettem addig aludtam, amíg akartam. Nem izgultam, milyen későn fekszem le. Minden nap megfésülködtem és fogat mostam.

 

Mielőtt Anya lettem minden nap kitakarítottam, nem botlottam meg játékokban, nem felejtettem el altatódalok szövegét.

Mielőtt Anya lettem nem izgultam, hogy növényeim mérgezőek-e. Nem gondoltam védőoltásokra.

 

Mielőtt Anya lettem nem hányt le senki, nem lettem kakis, nem köptek le, nem rágcsáltak meg, nem pisilt le senki, és nem csipkedtek össze pici ujjacskák sem.

Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam: gondolataimnak, testemnek, lelkemnek. Végigaludtam az éjszakákat.

Mielőtt Anya lettem sosem tartottam síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa, vagy beadja neki az injekciót. Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva fakadtam. Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon. Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.

 

Mielőtt Anya lettem nem tartottam a karjaimban egy alvó gyermeket, mert nem akartam letenni. Sosem éreztem, hogy a szíven apró darabokra törik, mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat. Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz az életemre. Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni. Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az anyaságot.

Mielőtt Anya lettem nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül dobog. Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése. Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket. Nem tudtam, hogy valami oly pici olyan fontossá tehet.

Mielőtt Anya lettem sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén minden tíz percben, hogy megnézzem minden rendben van-e. Nem ismertem a melegséget, az örömöt, a szeretetet, a szívfájdalmat, a csodát, vagy az Anyaság élvezetét. Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt Anya lettem.

Isten éltessen drága kincsem!

Mikik

Itt az én kis crazy mikulásom:-)

Kitettem neki reggel a mi nem hagyományos adventi naptárunkat. Nem zsákocskák vannak rajta, hanem minden nap lesz egy térkép, ami alapján megtudja keresni, az aznapi meglepit:-)

Mindenféle

az elmúlt másfél hétből:

Ádám elkezdte az iskolát, és egyenlőre tetszik is neki. A nap végén mindig kapnak egy kis nyomdás figurát, attól függően ki hogy viselkedett. Többségében tündérünk van, de becsúszott egy Pumukli is:-) A második napon elültették az óvodában megismert kis barátja mellől, mert folyamatosan csacsogtak. Azóta lányok mellett ül:-)

A tornából már van piros pontja, és több napocskát is kapott.

A múlt héten itthon voltam szabin, és fejben elterveztem mi mindent fogok csinálni. Kb. 20%-ban teljesítettem:-(

Már nagyon régen nem kötöttem, de most annyi szépséget láttam, hogy újra belekezdtem. Rendeltem a Barkától fonalat, és elkezdtem kötni a Vénusz stólát. Megkérdeztem magamtól(mint Bob mester): megy ez nekem? Hát, persze, hogy megy. Na, ja. A kezem néha úgy fájt, hogy remegett.  Mert hát ugye, Lupusszal, és szteroiddal lehet élni(kell is), csak néha kicsit kellemetlen:-(( De én nem szoktam feladni,ha valamit elhatározok! Így aztán a háromnegyed része megvan.

Elkezdtem varrni egy takarót, mert az új ülőgarnitúra megérdemel egyet:-) Voltak csíkjaim felvágva, gondoltam felhasználom, hogy ne legyen olyan sok darabka. 

Mindenképpen meleg színeket szerettem volna, és egy kis vidámságot. Jó kis turmix lesz.

Hétvégén bográcsolás, szülinap, névnapok. Pukkadásig evés tortából:-)

Bár nem most volt Ádi ballagása, végre képet is tudok mutatni:-)


Hihetetlen, hogy így elszaladt az idő!

Mostanság

Tudom nem újdonság, de mostanában megint nagyon nincs időm semmire:-(
Megnyertem magamnak egy céges tanfolyamot, amihez mindennap Pestre kell utaznom. Aki ismer tudja, hogy nagyon nem szeretem Pestet. Az én kis csendes Duna-partomról beutazom a zajos, büdös, tömegbe. Bocsánat, de így érzek.
Persze sokat kell tanulnom. Írásbeli, szóbeli. Ezzel telik még egy pár hetem.

Közben nagy események történtek nálunk. Elballagott kicsi fiam az oviból. (Képek jönnek.)
Heten. Varrtam nekik fényképtartót, amibe az ovi képe került. Sajnos az összeset már nem tudtam lefotózni. És sajnos a képen kicsit csálénak néz ki, pedig igaziból nem az:-(
Mindegy, már nem tudok jobb képet készíteni. Legfeljebb, megpróbálom Ádiét, külön.
A gyerekek nagyon örültek neki.Mindenkinek bele van hímezve az ovis jele. Ezt most nem én követtem el, mert már nem volt időm. Egy másik anyuka volt olyan kedves, és vállalta.


Az óvónénik többek között kaptak egy ilyen tabló képet:

És amit már nem tudok megmutatni, szalvétázott ládikókat könyvutalvánnyal.
Sajnos többre nem futotta az időmből. És ezen az egy anyukán kívül, a többi nem is nagy aktiválódott.

Szülinap még egyszer:-)

Sokáig vártam rá, tizenkét évig. Szinte már lemondtam róla. És akkor megtörtént a csoda.

Mint egy hurrikán, belépett az életünkbe Ő.
Pontosan hat évvel ezelőtt.
Köszönöm, hogy vagy nekem: édes kisfiam:-)

Ovis fotók Ádiról

Ancsától(http://ancsanaplo.blogspot.com/)jött az ötlet.
Kész lettek az ovis fotók Ádiról.
A keretet én csináltam Photoshoppal.
Tavaly képtelenség volt lefotózni. Azért a mosolyt most sem vitte túlzásba:-)