2009-08-08




Előző bejegyzésemhez. a végét átírtam bácsiról-nénire:-)

Érzés, tudás tiszta méze
gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe;
betűk hordták: ők a mi
lelkünk aranyméhei.
Züm-züm, rétet, virágot,
bejárták a nagyvilágot,
s ma mint hála, mint kiáltás
csordul szívünkből az áldás:

"Éljen tanító néni!"

Szabó Lőrinc: Köszöntő


Nincsenek megjegyzések: