2008-06-21

Gyönygyök, digiscrap, kérdések



Próbálkoztam megint egy kis gyöngyöt fűzni. És a digiscrappel is. Talán az lenne jó, ha nap 48 órából állna. Akkor talán mindenre juthatna idő. Sajnos nem így van.


Vagy az is lehet, hogy én nem gazdálkodom jól az időmmel. Nézem, csak nézem a blogokat, hogy milyen gyönyörűeket varrnak mások. Én Ádi mellett, munka mellett nem tudok többet.


Kérdés: Ti mennyi időt tudtok fordítani a hobbytokra?





7 megjegyzés:

KicsiKató írta...

Nagyon tetszik az a teklás karkötő! És az idézet is nagyon jó és mennyire igaz... Olyan sokan panaszkodnak körülöttem, pedig minden csak a hozzáálláson múlik. Na jó, nem minden...

Bevallom őszintén, már előre fogalmam sincs, hogy fogok időt szakítani a hobbijaimra, ha gyerekem lesz, úgyhogy én már most csodállak:))

Én jelenleg csak részállásban dolgozom (emellett korrepetálok viszonylag sokat), főállásban a nagymamámat ápolom, így aránylag sok időm jut a varrásra. A lustaságomat is beleszámolva két-háromnaponta tudok leülni pár órára.

Ibcsy írta...

Ha valaki tényleg szereti ezt a fajta hobbyt, a gyerek és munka mellett még jobban szüksége van kikapcsolódásra is. Az én fiam néha nagyon toleráns, néha viszont nem tűri, hogy ne vele foglalkozzak csak. Ezt meg is értem, mert reggel ovi, és utána 1/2 8-16-ig munka. Mire oviból hazaérünk,kicsit játszunk, vacsi, fürdés, mese. Sokszor csak hétvégenként tudok valamit alkotni, néha éjjel.

Mamis írta...

Sajnos nekem is borzasztó kevés időm van a hobbymra.Nekem a lányom már ugye 14 éves,éli a maga kis életét,de mivel ő is borzasztó sokat varr/ezért is ment ruhaipari szakközépbe/ így sincs elég időm néha semmire.Persze nálam még a betegség is rendszeresen közbeszól.
Én is nagyon szeretném tudni,ki,hogy csinálja.Lehet,hogy csak én osztom be rosszul az időmet???

Unknown írta...

A két csaj mellett én sem tudok túl sok időt áldozni a varrásra-kötésre-horgolásra. Szerencsére a csajokat este 1/2 9 - 9 között le tudom tenni aludni, és akkor kb 11-ig csinálom, amit érek...
Néha, ha a nagyobb oviban van, és a kicsi épp csendespihenőzik, (és épp nem szalad a lakás, vagy nincs sürgős dolog a kertben), olyankor is sikerül elővenni a hímzést jó esetben egy órára. Mindenesetre, akárhogy is, de napi minimum fél órát muszáj csinálnom valamit, mert pár nap alatt elvonási tüneteim lesznek...

Csilla írta...

Sziasztok Lányok! Én nem is tudom,hogy akinek nincs ilyen anyuja mint nekem,az hogyan boldogul mindennel egyszerre.Nekem nem kell főznöm,- és mint tudjuk,azért a főzés elég sok időt vesz el- de más "apróság" takarítás teregetés vasalás stb... mindíg van.Igy én ,amikor nem munkaidőben vagyok nem is hódolok igazán a kedvtelléseimnek.Esténként meg inkább az ágyban olvasgatok,mert nekem valahogy nem igazán megy az esti hímzés,vagy gyöngyfűzés.Egyszerűen már olyankor nincs kedvem,nem olyanok a fényviszonyok, fáradt vagyok, stb.Bármennyire is szeretem csinálni,már olyankor nem megy.
Ja a munkaidőm az 7 - 21 óráig tart gyakorlatilag.Délután van egy pár óra szabad időm,de a lányaim gondoskodnak sokszor,hogy a házimunkán kívűl velük is foglalkozzam.Az egyik 12,a másik 17éves.
Én azt mondom,nem vagyunk mi olyan sok szabadidővel elengedve. :) Sajnos.
Ezért mondtam a multkor,hogy minimum négy kéz kellene.Lilang mondta erre bölcsen : jó lenne polipnak lenni.Milyen igaza van!
Szóval nekem igy megy.Szinte csak munkaidőben! :) De igy legalább van valami sikerélményem is! :)

Ibcsy írta...

Hű, nem semmi munkaidőd van, és szerencsére anyukád! Ha nem vagyok indiszkrét, mit dolgozol? Este 9 után már én sem igen tudnék semmit. Amikor Gyesen voltam, még halnal 2-ig varrtam a gobelint:-) Mostmár Áditól sem tudnám, és a szemem is fáradt.
Munkaidőben én egyáltalán nem tudok ilyesmit. Tényleg talán ha annyi kezem lenne, mint Sivának:-D
Tehát ezek szerint egyikőnk sincs eleresztve szabadidővel.
Az elvonási tünetekkel egyetértek. Rajtam is kiszokott törni!!

Naomi írta...

Sziasztok Lányok!
Hát, nagyon sokan járunk ugyan abban a cipőben... Nekem is két kislányom van, majdnem 6, és 2 évesek. Gyeden vagyok. Mikor még nem tört ki az oviban a vakáció, addig sokkal több időm volt! A picikém sokkal türelmesebb, sokkal jobban eljátszik "egyedül" mint a nagyobb. Az egyedül szót azért tettem macskakörömbe, mert velem van, de hagy varrni, vagy hímezni. Közben mondókázunk, énekelünk, Ő építőkozkázik, babázik, vagy éppen rajzolgat ez idő alatt.
Amióta viszont szünet van, minden más lett! Örökösek a féltékenységi viták: Ez az enyém! Nem az enyém!!!
Picit kimerítő időszak ez...

Időm ezmiatt kevés a hobbymra, pedig nagyon imádom! Napi 1-2 órát próbálok szakítani rá, ebből több az este vagy az éjjel. Ilyenkor persze csak hímezgetni tudok, varrni nem! Ezért is haladok lassan a takarómmal!
Kikapcsol, sőt egyfajta "terápiának" is mondanám! Kell...mindennap! Nem csak azért, mert érdekel, mert szeretem, hanem azért is, mert kiragad a hétköznapok taposómalmából! Nem szép dolog önzőnek lenni, de kicsit muszáj! Kell a léleknek...mert megérdemeljük Mindannyian, hogy a nap 24 órájából legalább 1 legyen csak a miénk!!! :D